Termesztéstechnológiánk

Ahol a természet és a kertészet ereje egyesül!

A gyümölcsös területén integrált termesztést folytatunk, annak minden elemében: a termőhely választás, kiváló minőséget biztosító a terület adottságait figyelembevevő fajta és alanyhasználat tekintetében egyaránt. A saját telepítésű ültetvényekben a művelési rendszert a fajok adottságait és a kombinált szedési megoldást - kézi illetve gépi rázott - figyelembe véve alakítottuk ki.A sorközök mechanikusan műveltek és a korona alatti részek, csak keskeny sáv, vegyszeresen gyomirtott. A növényvédelem az integrált növénytermesztés elveinek megfelelően helyszíni előrejelzésekre alapozott. Figyelmet fordítunk a környezetünkben élő hasznos madarak és rovarfajok védelmére is "ülőfák" elhelyezésével a szamócában elszaporodó pocok irtását kiválóan végzik az itt megtelepedett ölyvek, vércsék. Az ültetvények teljes területe öntözésre berendezett, esőztető és mikroszórófejes módszert alkalmazunk. A megtermelt gyümölcs - mely reményeink és igyekezetünk szerint minőségi, szép áru - egyaránt kerül exportra, hazai étkezési piacokra és feldolgozóipari felhasználásra.

Még néhány szó az integrált gyümölcstermesztésről ...

A gyümölcstermesztés eredményességét igen nagymértékben befolyásolják a természeti viszonyok, így többek között az éghajlat és a talajviszonyok. Az éghajlati tényezők közül a víz utánpótlása megoldható a gyümölcsösökben, míg talajviszonyok közül a talajok tápanyag ellátottsága az, amit leginkább befolyásolhatunk. Magyarország a kontinentális éghajlati zónába tartozik, bár az utóbbi években a lehullott csapadékmennyiség egyre kevésbé felel meg a kontinentális éghajlatnál megszokottnak. Ráadásul a csapadék eloszlása is kedvezőtlenül alakul, hiszen elsősorban a tenyészidőszakban csökken. Az aszály elleni védekezés legeredményesebb, közvetlen módja az öntözés, ami a termés mennyiségének növelésén túl lehetőséget ad a minőség javítására is. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy az öntözés nemcsak nagyobb termés elérését teszi lehetővé, hanem a talajra gyakorolt kedvező, vagy kedvezőtlen hatások útján növelheti, vagy csökkentheti a talajok termékenységét. Az öntözés megváltoztatja a talaj hő-, víz-, és levegőgazdálkodását, hatással van a talaj vízforgalmára, fizikai és kémiai tulajdonságaira, ezeken keresztül természetesen termékenységére is. A talajadottságok mellett nagyon fontos a talajvíz mélységének és minőségének, az öntözővíz összetételének ismerete is a megfelelő öntözési gyakorlat kialakításához. Az öntözés elősegítheti a tápanyagok feltáródását, felvehetőségét, de okozhatja a tápanyagok káros kimosódását (főleg ásványi nitrogén esetén) is. Túlöntözött talajokban a levegőtlenség miatt bekövetkező kedvezőtlen mikrobiológiai folyamatok hatására csökkenhet a tápanyagok felvehetősége. Az öntözővíz minőségét annak sótartalma, a sók minősége és összetétele befolyásolja elsősorban. Az, hogy milyen sótartalmú víz használható fel öntözésre függ a sók összetételétől és az öntözendő talaj fizikai, vízgazdálkodási, kémiai tulajdonságaitól, az alkalmazott vízmennyiségtől. A gyümölcsösök vízigényét számtalan tényező befolyásolja, melyek közül a legfontosabbak a fajlagos levélfelület, a termés mennyisége és a növény fenológiai stádiuma.

A talaj tulajdonságai,- fizikai, kémiai, biológiai- az ezek által meghatározott víz-, levegő- és hőgazdálkodása, valamint az éghajlati adottságok függvényében alakul ki a talaj természetes termékenysége. A gazdálkodó a talaj termékenységét elsősorban a trágyázással és öntözéssel (tehát a növények tápanyagellátásával és vízellátásával), valamint a talajműveléssel befolyásolhatja. A talajban levő tápelemek (makro-, mezo- és mikroelemek) mennyisége, megfelelő aránya és felvehetősége elsősorban mesterséges tápanyag-utánpótlással szabályozható. A tápelemekkel való ellátottság fokozható a talajban a növények számára felvehetetlen állapotban levő tápanyagok felvehetőségének javításával, ami különböző agrotechnikai műveletekkel érhető el, így például öntözéssel, talajlazítással, meszezéssel.

A szakszerű, ésszerű, környezetkímélő tápanyag-utánpótlás a növények igényéhez igazodik, figyelembe veszi a környezeti adottságokat és gondot fordít arra is, hogy gazdaságos legyen a termelő számára. A gyümölcsös tápanyagellátását úgy kell megtervezni és elvégezni, hogy biztosítva legyen a növények fejlődéséhez, a jó minőségű, megfelelő mennyiségű termés kineveléséhez szükséges tápanyagmennyiség (makro, mezo és mikroelemek egyaránt), ugyanakkor maximálisan figyelni kell a környezeti elemek, elsősorban a felszíni és felszín alatti vizek védelmére. A tápanyag-utánpótláson túl, az integrált termesztésben fokozott figyelmet kell fordítani a talaj szerves-anyag tartalmának megőrzésére, esetleg javítására. Az istállótrágyázás, mint az egyik hagyományos trágyázási mód, segít a talaj szerves-anyag gazdálkodásának fenntartásában, a talaj biológiai aktivitásának erősítésében. Természetesen a gyümölcsösben a szervestrágyázásra igazán a telepítés előtt, annak előkészítése során van mód. A telepítés előtt kell megoldani, az alaptrágyázást is, mivel ekkor forgatható le legegyszerűbben a tápanyag a gyökerezési mélységbe.

A növényvédelem és a vegyszeres gyomirtás során is csak az integrált termesztés szabályai szerinti zöld és sárga jelölésű szereket használjuk, a megengedett, de a lehetőségekhez mérten legkisebb mennyiségben. Fotocellás érzékelővel felszerelt permetezőink nem juttatnak ki a szükségesnél nagyobb mennyiségű növényvédőszert, nem terhelve ezzel fölöslegesen a környezetet.

Vissza az oldal tetejére.